From the recording Egyszer elszakadnak a láncok
Lyrics
Üvölts! Mutasd meg, ha kell
Előtted az Isten térdepel!
Szolgáljon minden kisember,
Téged csak a profit érdekel!
Élvezd! Hogy neked meg van mindened,
És bárki nyög, csak nyújtsd ki a kezed!
Vedd el! Ami az életedbe kell,
Hisz más baja úgysem érdekel!
Egyre tisztábban látszik majd a kép,
Ahogy csendben recseg és ropog a gép.
Egyszer végleg elül majd a por,
S lesz egy hang ami neked szól:
Hogy tudd,
Hogyha más véréből élsz a sajátod vész el,
S rád omlik világod, ami lassan emészt fel!
S mikor a mámor elillan, és egyre jobban félsz,
Talán végre megérted, ezért a pokol tüzében égsz!
Dőzsölj! Ereszd el magad!
Nincs mérték, ami fogva tart!
Gyilkolj! Hogyha túl sok már a szó,
És a vér látványa bódító!
Parancsra a színpad most felállt,
„Semmit se hall, semmit se lát!”
Üres mosoly, és bégessük át
Ezt a zsarnok, szar szimfóniát!
A lepel lehull!
Nem fél tovább!
Nem szív tovább!
Nem tűr tovább!
Nem kér tovább!
Nem hallgat rád!
Elszabadult már!
Egyre tisztábban látszik majd a kép,
Ahogy csendben recseg és ropog a gép.
Egyszer végleg elül majd a por,
S lesz egy hang ami neked szól:
Hogy tudd,
Hogyha más véréből élsz a sajátod vész el,
S rád omlik világod, ami lassan emészt fel!
S mikor a mámor elillan, és egyre jobban félsz,
Talán végre megérted, ezért a pokol tüzében égsz!